Gabit a megújult “Civil a pályán” című műsorban láthatjátok.
A műsorvezető Havas Henrik, a vendégek pedig Gabi mellett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Rónai Egon műsorvezető és Grecsó Krisztián író.
Gabival villám-megszólalása a Story Gálán (6 perc 30-tól)
A Radio Café “Nyakkendő nélkül” című műsorának a vendége volt Gabi.
Lezajlott az első Unique Ustream (Video Chat). A chat ablakban feltett kérdésekre, a csapat – Ádám stúdiójából – igyekezett minél többet megválaszolni. A beszélgetés során két új dal demó verzióját is meghallgathatták a chat-esek.
A Unique együttes énekesnője, Völgyesi Gabriella saját bevallása szerint nagyon eredményorientált ember, úgy a színpadon, mint a polgári jog világában. Mint lapunknak elmondta: azért jelentkezett a jogi egyetemre, mert nem volt kedve dolgozni.
– Alapjában véve későn érő típus vagyok, a gimis éveket tudatos bulizással töltöttem, a szüleim aggódtak is értem, mert fogalmuk sem volt arról, , mi lesz velem. Ahogy nekem sem – mondja Gabi. – Dolgozni nem akartam, ezért kizárásos alapon jelentkeztem az egyetemre, és mivel a családunkban nem volt a jogi pályának hagyománya, édesapámnak is akartam bizonyítani ezzel. Ő azt mondta akkor…
Érdekességként: a címlapfotót Kovacsics Ádám készítette.
Völgyesi Gabriella – Két lábbal a földön a zenével szárnyal
Skizofrén – mondja nevetve, majd hozzáteszi, hogy erről már nem egy alakalommal mesélt is. Tény, hogy Völgyesi Gabriellát, a Unique együttes csinos bombázóját nem elégítette ki az, hogy a rivaldafényben állva ezrek rajonganak érte. Most egyszerre két úton jár…
Úgy gondolom, hogy azért lett jogász, mert annyira erős önben az igazság utáni vágy, hogy elhatározta, jogi diplomát szerez…
Az igazság az, hogy az tesz boldoggá, ha tökéletesedhetek. Nagyon eredményorientált ember vagyok és az igazából soha nem elégített ki, hogy színpadra állok, vagy éppen dolgozom a stúdiónkban. Ezek mind egy tőről fakadó tevékenységek, a jog viszont teljesen más. Már a gimi végén tudtam, hogy szeretnék majd magammal valami komolyabbat kezdeni, de akkor még nem igazán fogalmazódott meg bennem, hogy milyen úton indulok majd tovább. Abban viszont biztos voltam, hogy érettségi után nem akarok egyből dolgozni. Mivel a családban a nagyszülőkig visszamenőleg nincs jogász, ez a dolog sokáig ott motoszkált bennem. Amikor pedig egy alkalommal édesapám azt mondta, hogy úgysem vesznek fel, már teljesen biztos voltam abban, hogy csak azért is megpróbálkozom majd a felvételivel. Bevallom, lassan szerettem meg a jogot. Évek kellenek ahhoz, míg a száraz paragrafusok összeállnak az ember fejében, és konkrét élethelyzetekben alkalmazva őket, egyszer csak értelmet nyernek.
Azonnal felvették?
Nem. Mivel pontokat nem tudtam hozni, ezért jelentkeztem a nulladik évfolyamra. Szeptemberben még négyszázötvenen indultunk, és a tanulmányi eredmény alapján az első nyolcvanat vették fel egyenes ágon az ELTE jogi karára. Itt a kilencedik legjobbként végeztem. Az akarás és a kitartás nagyon jó tulajdonságaim. Azt hiszem, ezek alaposan közrejátszottak abban, hogy most ott tartok, ahol tartok.
A cikk folytatása megtalálható az EZO ÉLET magazin 2010 augusztusi számában.
Keressétek az újságárusoknál!
